A pedagógusokra vonatkozó részletes munkaidő nyilvántartási kötelezettség jogszabály szerint nem kötelező szeptembertől. Milyen nyilvántartást kell vezetni a pedagógusok munkaidejéről?
Az erre vonatkozó jogszabályt, a 326/2013 (VIII.30.) Kormányrendeletet nyáron módosították, és a módosítás két ponton kapcsolódik a kötött munkaidőhöz:
1) A Kormányrendeletben ezt mondja: „17.§ (3) A kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálat intézményében, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie”. Vagyis a vezető felelőssége annak meghatározása, hogy milyen feladatot kell az intézményben elvégeznie a pedagógusnak. Nyilván kell lennie egy írott szabályozásnak, amiben ezt rögzítik.
A kötött munkaidő terhére a 326/2013 (VIII.30.) Kormányrendelet 17.§ (1) – (2) bekezdései alapján végzett tevékenységek tartoznak, amelyek egy része azért intézményben végzendő feladat (pl. szakkör, napközi, stb.), így nem igaz az az állítás sem, hogy ha nincs tanórája a kollégának, akkor egyáltalán nem kell bent tartózkodnia a kötött munkaidőben, hiszen arról a vezetője dönt.
2) Eltörlésre került még a Kormányrendelet (7) bekezdése, ami munkaidő-nyilvántartást törölte el:” Az intézményvezető az órarend és a munkatervben meghatározott feladatok alapján az intézményben foglalkoztatott pedagógusok vonatkozásában munkaidő-nyilvántartást vezet, és a munkavégzést havonta igazolja.”
Ugyanakkor fontos, hogy a pedagógusok a katolikus intézményekben nem közalkalmazottak, hanem munkaviszony jogviszonyban vannak, így a munka törvénykönyve alá tartozik a jogviszonyuk. A 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről alapján a munkáltatónak a munkaidőt a pedagógusok esetében is nyilván kell tartania. Ez független attól, hogy változott a pedagógusok kötött munkaidő-nyilvántartása.
„63. A munka- és pihenőidő nyilvántartása
134. § (1) A munkáltató nyilvántartja
a) a rendes és a rendkívüli munkaidő,
b) a készenlét,
c) a szabadság
tartamát.
(2) A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is.
(3) Az (1) bekezdés a) pont szerinti nyilvántartás - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető.
(4) A munkáltató nyilvántartja
a) a 92. § (2) bekezdés,
b) a 99. (3) bekezdés,
c) a 135. § (4) bekezdés
szerinti megállapodásokat.”
A munkavállaló bérszámfejtésének alapja a munkaidő nyilvántartás, hiszen abból állapítható meg a napi munkavégzés időtartama, a betegállomány, szabadság, stb., és ez valamennyi intézményi munkavállalóra vonatkozik.
A munkáltató választhat, hogy milyen formában kéri ezt, elektronikusan és papír alapon is megteheti, neki kell a munkavállaló számára biztosítani a formát. A jelenléti ív, egyéni munkaidő nyilvántartás, amit hó végén ad le a kolléga (napi érkezés-távozás vezetése), egyaránt járható út.
Összegezve: a pedagógus munkaidő-nyilvántartás megszűnt, amelyben a kötött munkaidőről részletesen, órára lebontva kellett vezetni a feladatvégzést, , de a munka törvénykönyve alapján a pedagógusok munkaidejét a- fent leírtaknak megfelelően - valamilyen módon nyilván kell tartani.