Alapvetések

Alapvetések


Az iskolai közösségi szolgálat kötelezettsége:

A középiskolai nappali képzésben résztvevő és az érettségi vizsgát 2016. január1-ét követően megkezdő tanulók esetében az érettségi bizonyítvány kiállításának feltétele az 50 óra közösségi szolgálat igazolása. A felnőttoktatás, felnőttképzés keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzése nem előírás. A sajátos nevelési igényű tanulók körében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat teljesítésének kötelezettsége mellőzhető.

„A középiskola a 9–11. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezi meg vagy biztosít időkeretet a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytől azonban indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni.” (A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 133.§ 4. bekezdés) Az 50 óra teljesítése minden érintett diák számára kötelező. Egyedi, indokolt esetekben (pl. tartós betegség esetén) a szülő kérésére el lehet térni a három tanévre szóló, arányos elosztástól, illetve az iskola által elfogadott általános működtetési gyakorlattól, de a kötelező 50 óra nem csökkenthető. A rendelet arra is lehetőséget ad, hogy aki a közösségi szolgálatot nem tudja teljesíteni a 11. évfolyam végéig, rendkívüli esetben még az érettségi évében teljesíthesse a hiányzó óráit.

A nyelvi előkészítő évfolyamos ‒ tehát a kilencedikes tananyagot később kezdő ‒ tanulók:

Az 50 órás iskolai közösségi szolgálat teljesítéséről szóló igazolást először a 2016. január elseje után megkezdett érettségi vizsga esetén, nappali tagozatos tanulókra vonatkozóan kell a bizonyítvány kiadásának feltételéül szabni. Ennek értelmében nem a középiskolai tanulmányok kezdete vagy a kilencedikes évfolyam elkezdése az irányadó, hanem az érettségi vizsga megkezdésének (várható) időpontja. 2016 januárjától minden érettségit teljesítő diák számára (a jogszabályban megjelölt kivételektől eltekintve) kötelező a közösségi szolgálat teljesítése.

anyagi érdektőlfüggetlen

Az iskolai közösségi szolgálat teljesítése során egyik félnek sem származhat anyagi haszna a tanuló tevékenységéből. A tanulók olyan tevékenységet sem végezhetnek, amely bármely intézmény munkatársainak előírt kötelessége, amelyért egyébként ellenszolgáltatás járna, szakképzett munkaerő végezné, illetve amelynek elvégzésére megbízás vagy munkaviszony létesítésére lenne szükség. Nem vehet részt a diák olyan tevékenységben, mely bármely intézmény vállalkozási, gazdasági tevékenységéhez kapcsolódik. A diák által végzett tevékenységet úgy kell meghatározni, hogy az egyfelől megfeleljen az ő életkorának, képességeinek és a közösségi szolgálat előírásainak, elveinek; másfelől a tanuló általa megtapasztalhassa az önzetlen segítés, az adás örömét. Az iskolai közösségi szolgálat feladatainak teljesítésekor a diákban, szülőben ne merüljön fel az „ingyenmunka” képzete.

Az iskolai közösségi szolgálat az iskolai tanórarenden kívüli napokon (szombat és vasárnap) vagy a tavaszi, nyári szünetben is teljesíthető

Akkor végezhető szabadnapokon a közösségi szolgálat, ha egyébként a szorgalmi időben megkezdett tevékenységekről van szó, és ez azokhoz kapcsolódik. Az iskolai közösségi szolgálat szervezése, koordinálása az iskola feladata, és mint tanórán kívüli tevékenység, az intézmény felelőssége. Ezért ekkor a megfelelő felügyeletet, kapcsolattartást, elérhetőséget az iskolának kell biztosítania. A koordinátor elérhetősége – legalább telefonon – minden olyan napon előfeltétele a közösségi szolgálat végzésének, amikor van diák, aki ilyen tevékenységet végez. Az iskola kompetenciájába tartozik, hogy tanítási szünet ideje alatt szervez vagy nem szervez közösségi szolgálatot.

Ha az iskola egy program keretében egyidejűleg többféle tevékenységet is végez, szervez, ennek okán több civil szervezettel is lehet partner

Az iskola saját intézményen belül is szervezheti a közösségi szolgálatot, ugyanakkor a különböző fogadó szervezeteknél többféle tevékenység végzésére is lehetőséget kell biztosítani. Sőt, az a jó, ha az iskola minél gazdagabb kínálatot tud nyújtani diákjainak, amelyen belül azok több tevékenységi körből is választhatnak – a jogszabály hét különböző tevékenységi kört határoz meg. Az iskola több szervezettel is együttműködhet, ennek száma nincs korlátozva. A jogszabályban előírt esetekben, a mentort igénylő feladatok kapcsán (szervezetenként önálló) ún. együttműködési megállapodást kell kötni.

Iskolai közösségi szolgálat miatt nem hiányozhat a tanuló tanítási óráról, kötelező délutáni testnevelésről, emelt óráról, szakkörről stb.

Nem hiányozhat a diák közösségi szolgálatra hivatkozva tanóráról, az IKSZ tanórán kívüli tevékenység. A felkészítés és lezárás tevékenységei sem végezhetők tanóra ‒ például osztályfőnöki óra ‒ keretében.

 

A szerkesztés dátuma: 
2014/12/09