„2016. december 6-án az OECD nyilvánosságra hozta a 2015-ös PISA-felmérések eredményeit. A felmérésen a magyar diákok minden korábbinál rosszabbul szerepeltek: teljesítményükben a 2012-es adatokhoz képest szövegértésben és természettudományban jelentős, 17-18 pontos visszaesés tapasztalható. Ezzel az országok rangsorában Magyarország jóval az OECD-átlag alatt, a tagállamok utolsó harmadában foglal helyet.”- olvasható az MTA cikkében, mely tény kapcsán Csapó Benővel készítettek interjút.
Csapó Benő egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet és az MTA-SZTE Képességfejlődés Kutatócsoport vezetője szerint a PISA mérések jelzések arra, hogy az oktatás fejlesztésén keresztül a tanulók jövőbeni esélyeit javítsuk.  Említést tesz arról is, hogy bár az iskolai szelekció mérséklése, a méltányosság és az esélyegyenlőség javítása már az első PISA- adatok megismerése után oktatáspolitikai programmá vált, ez mégsem hozott tartós javulást. Elmondja azt is, hogy a kompetenciafejlesztésre irányuló törekvések, amelyek a tanulók tudásának minőségét, alkalmazhatóságát lettek volna hivatottak szolgálni- kellő szakmai megalapozottság hiányában- nem vezettek eredményre.
Ahhoz, hogy a tanulók fejlődéséről (nem csupán a tananyag elsajátításáról) az iskolába lépéstől a hatodik évfolyamig a pedagógus reális képet kapjon, kidolgozták a Szegedi Tudományegyetemen az eDia rendszert, ami a PISA által is vizsgált három fő területen látja el mérőeszközzel a pedagógust és a diákot. „A mérés természetesen nemcsak arra való, hogy visszajelzéseket adjon a tanulás eredményességéről, hanem egyben annak is megteremti az alapját, hogy kidolgozzuk azokat a tanórai és tanórán kívüli fejlesztő gyakorlatokat, amelyekkel differenciáltan segíteni lehet azokat a tanulókat, akiknek valamely területen erre szükségük van. A következő években ilyen játékos fejlesztő gyakorlatokat szeretnénk kidolgozni.” – mondja a riportban Csapó Benő.
A teljes cikk a Magyar Tudományos Akadémia honlapján olvasható.

Megosztás