A Magyar Tudományos Akadémia 2020. augusztusáig zajló Tantárgy–pedagógiai Kutatási Programot indított útjára 2016. szeptemberében, aminek részben célja, hogy tudományosan megalapozza és megújítsa az interdiszciplinális kutatásokat, valamint a közoktatásban jelentkező kihívások hátterét tudományos elemzéssekkel és tudományosan megalapozott megoldások keresésével támogassa.

 Az oktatás megújítására való törekvés nem újdonság, hiszen már jónéhány évtizeddel korábban Kodály Zoltán és az MTA elnöki posztját szintén betöltő Szentágothai János is erre törekedtek, kezdeményezéseket tettek ez irányban. Most újra megindultak az ebbéli törekvések. A 19 kutatócsoport közül az idén júniusban megrendezett konferencián a művészetpedagógiáé volt a főszerep „A világ új képe a tudományban és a művészetben” címmel. Az MTA- ELTE Vizuális Kultúra Kutatócsoportja volt a szervező, ahol a vizuális nevelésen kívül szóba került a drámapedagógia és színházi nevelés, a zene és tánc, illetve a gyermek- és ifjúsági kultúra oktatási módszereinek kutatása. Az első évi kutatási eredményekről beszámolt az MTA – SZTE Ének-Zene Szakmódszertani Kutatócsoport, az MTA- LFZE Aktív Zenetanulás Kutatócsoport, illetve a szervező kutatócsoport is.

Az előadások során rávilágítottak arra, hogy mennyire fontos, hogy a különböző tudományterületek között falak omoljanak le, és azokat összekapcsolják. A kutatások bebizonyították, hogy a művészeti tevékenység komplex fejlesztést biztosít a tanulóknak. Sokkal nagyobb lesz ezáltal a diákok önkontrollja, a rugalmassága, a kooperációja, fejlődik a tervező készségük és a kommunikációjuk, valamint a komplex gondolkodásuk. Az eredmények elsősorban a matematikában és az idegen nyelvek tanulásában mutatkoztak meg. Mivel a 21. század kommunikációja jelentős része képekben zajlik („új képkorszak”), ezért a diáknak a képek segítségével sokkal élményszerűbb a tanulás és könnyebb  kódolnia és dekódolnia az üzeneteket, ami jelen esetben a tananyag is lehet.

A Vizuális Kultúra Szakmódszertani csoport arról számolt be, hogy a vizuális kultúra elsajátításával fejleszthető a kombinatív képesség és a gondolkodási képesség, hiszen ezeknek hatalmas szerepük van a vizuális képességek, a vizuális kommunikáció és a színpercepció esetében.  Ezen képességek fejlesztése és javulása erős pozitív hatást mutatott a kísérletek során a matematika osztályzatok javulásával.

Az MTA SZTE Ének-Zene Szakmódszertani Kutatócsoport a digitális eszközök lehetőségeit vizsgálta a hagyományos zenetanulási módszerekkel kombinálva, a diákok természetes érdeklődésének, motiváltságának fenntartása és a hatékony oktatás érdekében.

Az MTA- LFZE Aktív Zenetanulás Kutatócsoportja empirikus kutatást folytatott, amelyet a Kodály-koncepcióra építettek: élményközpontú testmozgást és a testi tanulást vonták be a zenei képességfejlesztésbe. A módszer hatásosságának bizonyítását kognitiv idegtudományi mérőeszközökkel végzik.

A teljes cikk, valamint a 3 kutatócsoport videóval ellátott beszámolója itt érhető el.

Forrás: MTA, 2017. július10.

Megosztás