Ismeretterjesztés, tudomány

Tótkomlós határában talált Árpád-kori érmék bemutatója nyílt meg Orosházán, a Nagy Gyula Területi Múzeumban.

Korszerű, új odúkra cserélték az elöregedetteket, és számos új helyre is kihelyeztek odúkat az Afrikából hazatérő szalakótáknak, amelyeket így mintegy ezer új költőhely vár a Kiskunsági Nemzeti Park területén.

Afrikából érkezhetett Indonéziába a hobbit.

Ki volt Honoré? Vagy Ulugh bég? Esetleg szeretnénk többet megtudni Morse-ról? Vagy azt, hogy mikor élt Tessedik Sámuel?

A Yale Egyetem Erdészeti és Környezettudományi Karának dolgozói vezették azt a vizsgálatot, aminek eredményéről a Nature tudományos folyóiratban számolnak be a kutatók. A cikk társzerzője Kröel- Dulay György, az MTA Ökológiai Kutatóközpont főmunkatársa is.

Történelmünk jelentős alakjára tereli a figyelmet cikksorozatában a Rubicon történelmi magazin áprilisi száma.

A National Geographic Magyarország 2017-es különszámának a címe: Nagy férfiak. Az újság szerteágazóan tekint körül a világ nagyjai között, és ad róluk rövid ismertetőt, ahol életük, munkásságuk mellett a korukban betöltött jelentős szerepüket „nagyságukat” is taglalja.

„Algák, kisrákok, kerekesférgek, sőt kétéltűek és hüllők is élnek azokban a kis szikes tavakban, amelyek eredetileg második világháborús bombatölcsérek voltak.”- olvasható a Magyar Tudományos Akadémia hírében.

Bogos Zsuzsanna „Isten asztaláról” című cikkében olyan vadon termő növényeket és azokból készült ételt, vagy leleményes eszközként való használatukat mutatja be, amiket manapság maximum jobb esetben gyógynövényként, tea vagy borogatás gyanánt használunk.

A Múlt- kor negyedéves történelmi magazin 2017. tavaszi számának Dosszié rovata  portrékat mutat be híres és kevésbé híres nőkről, akik különböző háborúkban a fronton szolgáltak.

A mozgalom szimbólumának számító hatvanpercnyi sötétség vállalása mellett idén egy, a fenntartható életmódot szolgáló komoly elköteleződésre szólította fel a résztvevőket a Föld Órája elnevezésű kezdeményezés magyarországi főszervezője, a WWF Magyarország.

A 940 kilométer átmérőjű,a  Földtől ötmilliárd kilométer távolságra lévő Ceres törpebolygó felfedezésére 2007-ben indult a német-amerikai Dawn-misszió, mely 2016 nyarán ért véget.

Bár a smiley "feltalálójának" Harvey Ball amerikai képzőművészt tartják, a manapság rendkívül népszerű hangulatjel grafikai formáit már a korábbi századokban is ismerték és használták.

Kihalt főemlősfajt azonosítottak amerikai kutatók, melyet a Journal of Human Evolution folyóiratban megjelent tanulmányukban mutattak be- adta hírül az MTI.
Fosszíliavadászok egy 11-14 millió éve élt ősi főemlősfaj állkapocscsontjának maradványaira bukkantak Indiában, melynek a Ramadapis sahnii nevet adták. A primitív főemlős a madagaszkári makik rokona, és távoli kapcsolatban áll a majmokkal, illetve az emberszabású majmokkal is.

Mitől olyan tartósak a római épületek? címmel közöl rövid összefoglalót a BBC History magazin 2017/2. számában a római kori építészet technológiájáról. Talán több embert érdekel, hogy miért állnak még ma is jelentős százalékban az ókori Római Birodalom területén a hidak, különböző építmények, mint pl. a Colosseum, vagy Pantheon? Miért találnak még ma is római kori épületmaradványokat épségben? Hogyan lehetséges ez, hiszen építkezésük során betont használtak, ami a mai tudásunkkal 100, legfeljebb 150 évet bír ki? Néhány évvel ezelőtt egy kutatócsoport eredt ennek a kérdésnek a nyomába. Az az időbéli beton receptje Augusztus császár hadmérnöke, Marcus Vitruvius Pollio De architectura libri decem  című tízkötetes művéből ismeretes. És bár külön technikával készült a szárazföldi beton és más technikával a tenger sós vizének kitett beton, az eredmény ugyanaz a stabilitást  adta.

A Magyar Nyelv Nagyszótárának online változata ingyen elérhető az interneten. Az eddig feltöltött anyag a nyomtatott példányok első 6 kötetét tartalmazzák. A most megjelent kötet segítségére lehet a nyelvtanulóknak éppúgy, mint a klutúrhistória, a nyelvészet, vagy az irodalomtudomány iránt érdeklődőknek. A kötetben szereplő szócikkeket archaikussá vált szavakból, a csoport‑ és rétegnyelvek, a nyelvjárások, a szleng szókészletéből válogatva alkották meg.

Magyar kutatók a világon elsőként szereztek pontos információkat két fecskefaj vonulásáról jelezte az MTI.
Két magyarországi fecskefaj vonulásáról és telelési területéről a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Svájci Madártani Intézet munkatársainak közös kutatócsoportja szerzett információkat.

Az Élet és Tudomány folyóirat számára mindenki elküldheti  élet / tudomány témában készült digitális fotóját és a hozzátartozó pármondatos kommentárját a fotó témájáról és annak körülményeiről lap e-mail címére, melyet kiválasztás után a nyomtatott sajtó galéria oldalán megjelentetnek, mintegy jutalomként. Azonban a hónap fotója pénzbeli különdíjban is részesül.

Forrás: Élet és tudomány 2017. február 24-i lapszáma

A Magyar Rovartani Társaság és a Magyar Természettudományi Múzeum internetes szavazásán a nagy szarvasbogár nyerte el az Év rovara címet 2017-ben. 

A legősibb dinoszauruszfajok, teknősök vagy akár az emlősök közvetlen elődeinek maradványai kerültek elő az MTA Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoport által a közelmúltban felfedezett, új, triász időszaki ősgerinces-lelőhelyen. A paleontológusok kutatnak Villány térségében, ami hazai viszonylatban egyedülálló lelőhely. Itt a sekélytengeri gerinces élővilágról és a közeli szárazföldön élt, később diverzifikálódó csoportok legkorábbi tagjairól.

20 éve kezdeményezést indított az Országos Erdészeti Egyesület online szavazással az Év fája címre, melynek célja a figyelemfelkeltés és a megóvás, olyan fafajok előtérbe helyezése, amelyeknek komoly erdészeti és egyéb jelentőségük van, ám a figyelem mégis elterelődött róluk. A szervezők minden évben az adott győztesről ismeretterjesztő és tudományos cikkeket, népszerűsítő kiadványokat jelentetnek meg, több iskola pedig beemeli azt a tananyagába.
2017 fája a vadalma lett.